Egyre nagyobbak az eltérések az egy főre jutó vásárlóerőben Magyarország különböző térségei között.
A Portfolio beszámol arról: a GKI számítása szerint 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak. A legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség.
A térképen is látszik: elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak.
A GKI megvizsgálta a 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változást is: ebből kiderült, hogy pontosan azok a térségek gazdagodtak tovább, ahol már egy évtizede is magas volt a vásárlóerő.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre a NAV és a KSH megfelelő adatsorainak (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások, stb.) felhasználásával készítette el.
Vámbomba, dolláruralom és világkereskedelmi rendszerváltás – Kohán Mátyás új műsorának, a Tempónak első adása tabudöntögető őszinteséggel tárgyalja a globális gazdaság átrendeződését.
A miniszterelnök a békési megyeszékhelyen hangsúlyozta, a kormány célja, hogy Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági teret hozzon létre.
Helyszíni kutatást végzett a GVH, bizonyítékokat gyűjtöttek.
„A Tisza Párt nem a magyar emberek, hanem Brüsszel hangját jeleníti meg” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Szinte felfoghatatlan összegekről van szó.
A miniszterelnök a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergelyt jelölte ki.
A művész úrnál elszakadt a cérna, mikor a Lakatos Márk-ügyről faggatták.
A politikus és Szabó Bálint összeakasztotta a bajszát, a trombitás ember ugyanis zokon vette, hogy őt a politikus bolondnak vagy fizetett provokátornak nevezte.
